Budapest története

A mai Budapest, 1873.november 17-én jött létre a Duna keleti partján fekvő Pest, valamint a nyugati partján elterülő Buda és Óbuda városának egyesítésével. A mai Budapest írásos történelme a római korig nyúlik vissza, i.sz. 89 körül alapították Aquincum néven. A római birodalom hanyatlása után a népvándorlás korában, i.sz. 880 körül jelentek meg a honfoglaló magyarok. Anonymus leírása szerint Árpád vezér a honfoglalás után Budavárat választotta szálláshelyül, a hajdani „Attila király városát”.

Az Árpád-ház nemzedékeken keresztül megőrizte uralkodói státuszát. IV. Béla országlása idején a tatárok szinte teljesen felégették a mai Óbudát és Pestet. Miután elhagyták az országot, Béla újjáépítette azt és legkisebb leányát fogadalmához híven az egyháznak adományozott Nyulak-szigetén (mai Margit-sziget) helyezte el, aki később a város híres szentje lett. Az Árpád-ház kihalásával utódlási harcok helyszíne lett az ország, Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond és természetesen Mátyás király igazi reneszánsz központtá virágoztatták a királyi udvart.

Az 1500-as évek elején megindultak a törökök Magyarország ellen és 150 éves megszállás alá vonták. Ennek ma is rengeteg tárgyi és építészeti emléke található szerte a városban. Budapest a fürdők és termálvizek fellegvára is. Földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően termálvizekben gazdag, fürdői világviszonylatban is híresek. 1686-ban a Habsburg birodalom visszafoglalta Budát és Pestet, de ezért az országnak nagy árat kellett fizetnie.

Megkezdődött a reformkor, a város újbóli fellendülése Mária Terézia és II. József uralkodása alatt. 1846-ban megnyitották az első vasútvonalat Pest és Vác között. 1848-ban elkészült a Lánchíd. 1848. március 15-én kitört a magyar forradalom, amit az osztrákok elfojtottak, a magyar parlament tagjait és Battyhány Lajost, az első magyar miniszterelnököt kivégezték. A kiegyezés után Pest és Buda rohamosan fejlődött. A két várost az 1873-ban egyesítette az országgyűlés. Az egyre növekvő városban a tömegközlekedés is fejlődésnek indult. 1874-ben a fogaskerekű vasút, 1877-ben a Nyugati pályaudvar, 1884-ben a Keleti pályaudvar, majd 1877-ben átadták az ország első villamosát. 1844-ben átadták az Operaházat is.

A huszadik században Budapestet a második világháború pusztította el. 1944-ben a nyilas terror mészárlásaiban, a szovjet és német katonák vérengzésében a város több mint 100.000 civil lakosa vesztette életét. Az 1956-os magyar forradalom központja Budapest volt, melyet a Szovjetunió vérbe fojtott, majd saját bábkormányát ültette a hatalomba. A szocializmusban újjáépült Budapest, helyreállították a világháborús károkat, valamint a város lakossága is ekkor érte el növekedési csúcspontját, több mint kétmillió lakossal. 1989-ben az utolsó szovjet csapatok is elhagyták az országot, azóta Magyarország köztársaság és 2004 óta az Európai Unió tagja.